Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
    189-206
    Megtekintések száma:
    87

    Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.

  • Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek
    88-102
    Megtekintések száma:
    114

    Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.

  • A többszintű kormányzás kifejlődése a regionális politikában - tanulságok az Észak-alföldi régióból
    161-180
    Megtekintések száma:
    112

    A tanulmány a magyar regionális politika terén kialakult partnerséget és kapcsolati hálót elemzi az Északalföldi régió példáján. Megvizsgálja, hogy a kapcsolatok alakulását mennyire kényszerítette ki az európai uniós rendszerekhez való alkalmazkodás nyomása. A hálózatépítés a legtöbb szervezetben bevált alkalmazkodási stratégia. Az esettanulmányként választott régióban a szervezetek kapcsolathálója nem egyenletes: egyes szereplők centrális helyzete mellett másoknak csak kevéssé sikerült beágyazódni a kapcsolatok hálózatába. A regionális politika köz-, magán- és civil szereplői kapcsolathálójának vizsgálata során a kutatás feltárta ezek párhuzamosan folyó együttműködési és versengési formáit. A szerző legfőbb következtetése, hogy az EU-integráció által kiváltott alkalmazkodási folyamatok regionális szint alatt intézményi konfliktusokat szülnek, míg országos szinten segítették a kapcsolatok fejlődését.

  • Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata
    83-102
    Megtekintések száma:
    225

    Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő, az Európai Bizottság által elvégeztetett modellszimulációk alá is támasztják a pozitív várakozásokat. Az alapok tényleges hatását vizsgáló empirikus tanulmányok azonban meglehetősen szerény, az alapoknak tulajdonítható növekedési és felzárkózási többletről számolnak be1. Ennek az ellentétnek a feloldását tűzte célul a jelen írás, mely a következő logikai szálon halad. Először bemutatja az EU-ban kialakult értékelési folyamatot és típusait, majd megvizsgálja az egyes értékelési módszerekből levonható tanulságokat az esettanulmányok, a modellszimulációk és az ökonometriai tanulmányok mélyebb elemzésével. A cikk következtetése, hogy a regionális politika szándékai csak korlátozottan érvényesülnek, melynek okai többek között a támogatások kiszorító hatásában, a járadékvadászatban és a kormányok erkölcsi kockázatában keresendő.