Évf. 5 szám 2 (2006)

Megjelent June 19, 2006

issue.tableOfContents66060c7ba62ec

Tanulmányok

  • Változó erőtérben – változó egyensúlyozás : Adalék Magyarország háború utáni gazdaságtörténetéhez
    9-22
    Megtekintések száma:
    105

    A cikk azt a kérdést elemzi, hogy Magyarország nemzetközi beágyazottságának megváltozása hogyan alakította a hazai gazdasági rendszert a piacgazdaságtól a piacgazdaságig vezető 45 éves kitérő során.
    Ennek keretében kitüntetett módon vizsgáljuk azt, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos politika miként hathatott a korszakban meghatározó szovjet befolyási övezet keretében

    58
  • Adózás, megtakarítás, hatékonyság I.: Szemelvények Erdős Tibor: “Gazdaságpolitika és növekedési potenciál” című, kiadás előtt álló könyvéből, Akadémiai Kiadó, Budapest
    23-46
    Megtekintések száma:
    108

    Jelen cikk a gazdaságpolitika megtakarításokra gyakorolt hatásával foglalkozik zárt gazdaságot feltételezve. Az adópolitika magán megtakarításokra gyakorolt hatásánál arra a következtetésre jutunk, hogy a
    méltányossági elv gyakran ütközik a megtakarításokat ösztönző politikai szándékkal. Részletesen elemezzük a vállalatok megtakarításaival kapcsolatban a nyereségadó és az amortizációs szabályok beruházásokat befolyásoló szerepét. Az államháztartás megtakarításánál számba vesszük a mérési problémákat, és hogy az államháztartás megtakarításainak változása milyen esetekben lenne képes makroszinten befolyásolni a megtakarítások arányát, és ezzel elősegíteni a gazdasági növekedést.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E 21, E 22, E 62, H24, H25

    460
  • Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?
    47-68
    Megtekintések száma:
    106

    A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
    gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
    számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

    100
  • Az agrárpolitika hatása a föld árára
    69-82
    Megtekintések száma:
    90

    A cikk az agrárpolitika a földárakra gyakorolt hatásával foglalkozik. Az empirikus tanulmányok és a közgazdasági modellek legfőbb eredménye, hogy az agrárpolitikai támogatások tőkésednek a földárakban,
    azonban ennek terjedelme meglehetősen széles intervallumban mozog. A mennyiségi szabályozással kombinált agrárpolitikai eszközök hatása a földárakra azonban kevésbé egyértelmű. A számítások azt
    mutatják, hogy föld árrugalmatlan, noha korántsem annyira, mint azt az elméleti modellek feltételezik. Az empirikus tanulmányok rávilágítottak arra, hogy a különböző agrárpolitikai programok hatását
    külön-külön kell becsülni, mert egyébként torzított eredményeket kaphatunk. A hedonikus regressziókon alapuló számítások azt sugallják, hogy a föld és a hozzá kapcsolódó változók térbeli sajátosságai szintén
    befolyásolják a kormányzati programok hatását.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q 15, Q 18

    83

Kutatás közben

  • Kilépések politikája : Hogy válnak meg a kockázati tőkések a befektetéseiktől?
    83-98
    Megtekintések száma:
    169

    A tanulmány két részre tagolódik. Az első fejezetekben a szerző bemutatja a kockázatitőke-befektetésekből történő kilépések stratégiai jelentőségét, a kilépések módját és idejét befolyásoló tényezőket és a sikeres kiszállásokat elősegítő tevékenységeket. A tanulmány arra keresi a választ, hogy mik az egyes módozatok előnyei és hátrányai a tulajdonosok, a menedzserek és az adott cég számára. A második rész az exitek számának és értékének változásait tárja fel a 2000-től kezdődő időszakban Európában, hangsúlyt fektetve a közép-kelet-európai tendenciákra, külön kiemelve a magyarországi változásokat.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24, G32

    145
  • Hogyan hat a monetáris politika a befektetői döntésekre?
    99-112
    Megtekintések száma:
    131

    A tanulmány célja, hogy megvizsgálja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti hatását a befektetői döntésekre . A monetáris politikai döntések a transzmissziós csatornákon keresztül gyakorolnak hatást a gazdaságra, így e csatornák működésének alapos megismerése elengedhetetlenül fontos a monetáris politikai célkitűzések megvalósításához. Éppen ezért, a monetáris politika által alkalmazható eszközök nagyon rövid áttekintése után a dolgozat részletesen elemzi az egyes csatornák működését. Ezen belül kitér a hagyományos csatornákra („money view”) és a hitelcsatornára összpontosító nézetekre („credit view”), valamint e csatornáknak az eurózónában és Magyarországon betöltött jelentőségére. A tanulmány befejező része felhívja a figyelmet egy olyan helyzetre, amikor a monetáris politika elveszíti a befektetői döntések befolyásolására vonatkozó képességét, azaz a likviditási csapda jelenségére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E50, E52

    353
  • A monetáris politika eltérő hatása az USA-ban és az eurózónában – azaz gondolatok az eltérő kibocsátási reakcióról
    113-132
    Megtekintések száma:
    115

    Angeloni és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban kvantitatív módszerekkel nem találták a választ arra kérdésre, hogy miért reagál az Egyesült Államokban érzékenyebben a fogyasztás egy monetáris politikai lépésre, mint az eurózóna országaiban. E dolgozatban kvalitatív módon vázol fel egy lehetséges választ a fenti problémára. A szerző elsősorban a pénzügyi közvetítőrendszer, az ebből következő pénzügyi vagyonszerkezet és az erre épülő transzmissziós mechanizmusok különbségében látja a lehetséges megoldást. Módszerünkkel nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a felvázolt strukturális eltérésekből következő érzékenységkülönbség megmagyarázza az Angeloni és szerzőtársai által kimutatott mértéket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E44, E52, G20

    51
  • A személyiség és a képességek szerepe az egyetemi sikerességben: avagy igazolható-e a szűrő hipotézis a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói körében végzett felmérés alapján
    133-158
    Megtekintések száma:
    130

    Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett felmérések segítségével vizsgáljuk meg. Elemzésünkben főként regreszszióanalízisre támaszkodtunk. Az eredmények segítségével két kérdésre kívánunk választ kapni. Egyrészt arra, milyen kapcsolat van az említett változók és a vizsgált szakon való sikeres szereplés közt, másrészt, hogy rendelkezik-e a felsőoktatás tisztán információs (szűrő) funkcióval is, vagy csupán termelékenységet növel. Kapott eredményeink az egyes felmérések esetében némileg eltérnek, de általában elmondhatjuk, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a hallgató neme, szüleinek végzettsége, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, elmondhatjuk, hogy bizonyítékot találtunk a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J24

    55

Kari hírek