Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedel...em alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15

Economic actors, in their interactions with each other, certainly make decisions which are able to improve their original situation. In the case of free trade agreements, tariffs have the effect to manipulate countries’ trade and welfare. In this paper, we try to estimate the impacts of the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP...) on the profit level of participating countries in the context of the Cournot duopoly model. More specifically, we elaborate the most traded product (MTP) and determine the profit levels in the equilibrium regarding two scenarios (pre and post situations of the TTIP). The findings suggest that the Cournot model seems suitable since it illustrates the possible options and provides a guideline for the decision-making process. Based on the model, it can be shown at which point the highest benefit can be achieved for the participating economies (EU, US) i.e. how long it is worth for the parties to apply additional automotive tariffs.

Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá ...teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can b...e delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

JEL classification: F33, F41, H62

Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyaro...rszág átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a ...közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.