Keresés
Keresési eredmények
-
Az infokommunikációs hullám sajátosságai
73-95.Megtekintések száma:114A közgazdaságtudományban időről időre fellángolnak a gazdasági ciklusok természetéről és okairól szóló viták. Egyesek szerint a ciklusok innovációs hullámoknak tekinthetők.A technikai fejlődés revolúciós szakaszai "rendszerváltást" idéznek elő, kisugárzó hatásuk átalakítja a gazdaság és a társadalom számos fontos összetevőjét. A cikk modern információs technológia fejlődését vizsgálja a technikai innovációra épülő cikluselmélet tükrében. Arra a kérdésre keres választ, hogy mennyire felel meg az információs csúcstechnológia eddigi története a technikai innovációt középpontba helyező ciklusmodellnek, megtalálhatók-e benne a jellegzetes fejlődési szakaszok, mennyiben hasonlít az IT ciklus a korábbi hullámokra, előidézett-e a fenti értelemben vett "rendszerváltást". A kérdés vizsgálatánál a szerző megkülönböztetett figyelmet szentel a vállalatvezetésnek. Legfontosabb megállapítása az, hogy az információs technológia fejlődése valóban hullámot gerjesztett a gazdaságban és a társadalomban, ami sok tekintettben hasonlít a korábbiakra, de egyes pontokon el is tér azoktól. Kitér arra is, hogy ha valóban beszélhetünk informatikai ciklusról, akkor hol tartunk benne most, és milyenek a kilátások.
-
Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció
5-19Megtekintések száma:149A számítógépes munkavégzés terjedésének köszönhetően az információs technológia fejlődése közvetlen és jelentős hatást gyakorol a vállalatok szervezeti-működési rendszerére. A technológiai és a szervezeti rendszerek fejlődésében megfigyelhető összefüggések és párhuzamosságok feltárásával számos kutatási
program foglalkozik, a jelen tanulmány is ezek körébe tartozik. A cikk első szakasza áttekintést ad az információs rendszerek fejlesztésénél használt szolgáltatásorientált architektúra (SOA) filozófiájáról és módszertanáról. A második szakasz bemutatja, hogy a vállalati szervezeti rendszerek fejlődésében hasonló irány figyelhető meg, vagyis a SOA-alapú gondolkodás egyáltalán nem áll messze a mai vállalatszervezési megoldásoktól. Végezetül a harmadik szakasz felvázolja a SOA-alapon működő vállalati szervezet működési modelljét, kitérve bevezetésének néhány fontosabb kérdésére is. Az eredmények alapvetően módszertani jellegűek, a szervezeti és az információs rendszer összehangolásának fontosságára, az abban rejlő lehetőségekre hívják fel a figyelmet. A cikk egy, a Magyar Posta Zrt. által kezdeményezett kutatásfejlesztési program első szakaszának lezárásaként készült.Journal of Economic Literature (JEL) kód: L14, L22, L86, M15
-
A Google és versenytársai
127-140Megtekintések száma:112Egyetemi diplomamunkám témájaként a Google cég piaci stratégiai elemzését választottam. A cég nevéhez fűződik a ma legnépszerűbb keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A vállalat üzleti sikere a két fiatal alapító-tulajdonos által kidolgozott PageRank eljárásban rejlik, ami forradalmi változást hozott, lehetővé téve az Internet adatállományát alkotó hatalmas adatbázisban történő hatékony keresést. A
Google megjelenését követően a korábbi keresők visszaszorultak és részben el is tűntek. A kilencvenes évek kiemelkedő vállalataiéval ellentétes, „különc” stratégiát alkalmazó cég az alapítóit hét év leforgása alatt milliárdossá tette, hatalmas felhasználói bázist gyűjtött össze, és számtalan konkurens vállalatnak okozott fejtörést. A legtöbben a Google név hallatán csupán egy egyszerű internetes keresőre asszociálnak, de a jól hangzó név mögött ma már egy hatalmas birodalom áll, amely a keresőfelülete mellett szoftvercsomagjaival is felvette a versenyt a többiekkel, a keresési eredmények mellett elhelyezett reklámokkal pedig hatalmas bevételre tett szert.Journal of Economic Literature (JEL) kód: L1.
-
Tegnap, ma, holnap: a vállalati tevékenységek kiszervezésének trendjei
27-42Megtekintések száma:132A tevékenységek kiszervezése, illetve annak nemzetközi változata, az úgynevezett offshore outsourcing napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jelensége. A termelés kihelyezése olcsó országokba már évtizedekkel ezelőtt megindult. Az infokommunikácós technológia fejlődésének köszönhetően a múlt század kilencvenes éveiben az egyéb, többnyire szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek is sorra kerültek. A near-shoring és az off-shoring hatalmas, dinamikusan fejlődő iparággá vált, ami különleges lehetőségeket biztosít számos feltörekvő országnak. A szektorban élénk verseny bontakozott ki, aminek részese hazánk is. Ebben a küzdelemben sajátos ország- és vállalati stratégiák figyelhetők meg. A fejlődés számos gazdasági, politikai és társadalmi problémát vet fel, amelyekre megoldást kell keresniük mindazoknak, akik élni kívánnak a lehetőségekkel.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L24.
-
Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?
47-68Megtekintések száma:106A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.