Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Franciaország szerepe az EU gazdaságában
    207-224
    Megtekintések száma:
    107

    A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

  • A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában
    98-116
    Megtekintések száma:
    161

    A tanulmány az ismert közgazdasági elméletekből kiindulva közelíti meg a továbbfolytatódó kereskedelmi liberalizációnak, integrációnak és a határok eltűnésének lehetséges következményeit. A kérdések, hipotézisek megfogalmazása után a szerző azt mutatja be, hogy a különböző közgazdasági elméletek
    hogyan látják az integrációt és a határok eltűnését a határ menti területek fejlődését illetően. A közgazdasági elméletek eredményein keresztül felvázolja azon téregységek fejlődési pályáját, melyek életében jelentős befolyásoló szerepet tölt be az államhatár, majd az elméletek legfontosabb eredményeit összegezve
    arra a következtetésre jut, hogy egyelőre a csökkenő kereskedelmi költségekhez kapcsolódó regionális átrendeződés domborodik ki az integráció területi hatásával kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elméletek nem adnak egyértelmű és tiszta válaszokat, ezért a határ menti területek fejlődésének
    kutatásában a kizárólagos közgazdasági megközelítés túlzottan leegyszerűsítő lehet, tehát leginkább empirikus kutatás vezethet az integráció hatásainak pontos feltérképezéséhez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O18, R12

  • A csatlakozási tárgyalások értékelése a Gzadasági és Monetáris Unió, valamint az európai közös valuta összefüggésében
    75-87
    Megtekintések száma:
    130

    A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (Economic and Monetary Union, EMU) a keleti kibővítéssel kapcsolatos területét tekinti át a csatlakozási tárgyalások lezárulása utáni helyzetben, ezen belül az euró várható magyarországi bevezetése előtti jogi, politikai és közgazdasági dilemmákat és problémákat. Bár nem ez a kérdéskör volt az elmúlt időszakban a legvitatottabb fejezete az integrációs folyamatnak, az elkövetkező években várhatóan fokozottan hangsúlyos szerepet fog betölteni a magyar gazdaságpolitikában a közös valutára való felkészülés, illetve ennek keretében az egyre többször emlegetett maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. A csatlakozási szerződés és a releváns uniós dokumentumok egyértelműen kijelölik azokat a sarokpontokat, amelyeken belül tervezhető a monetáris integráció pályája a magyar gazdaság számára. A tagjelölt országokban választott pénzügy-politikai utakat természetesen célszerű megvizsgálni az idevágó európai szabályozás szempontjából is, különösen az egyedi megoldások (az euró egyoldalú átvétele önálló vagy párhuzamos valutaként) megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban.

  • Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU: (Losoncz Miklós: Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri Mester, Tatabánya, 2011, 239 oldal)
    99-104.
    Megtekintések száma:
    263

    Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.

  • Fájdalmas szakítás – az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások és lehetséges következményeik: Losoncz Miklós: Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, 2017, 276 oldal.
    69-78
    Megtekintések száma:
    252

    Az Egyesült Királyságban 2017. június 23-án megtörtént az, amire az Európai Unió hatvan éves történetében tagállamok szintjén még nem volt példa. Egy ország
    állampolgárai népszavazáson úgy döntöttek, el kívánják hagyni az integrációt. Természetesen az EU-ból való kilépésre az első precedenst 1985. február 1-én
    a Dániához tartozó Grönland kilépése szolgáltatta, ám az Egyesült Királyság lesz az első tagállam, amely elhagyja az integrációt.

  • Az Európai Unió liberalizált energiapiaca: Dilemmák és kérdések
    5-19
    Megtekintések száma:
    158

    Az egységes európai energiapiac – az elmúlt években tapasztalható előrelépések ellenére – még nem valósult meg. Az energiahálózatok teljes körű integrációja és a nemzeti piacok teljes megnyitása érdekében további alapvető változtatásokra van szükség, hogy az energiaellátás biztonságos, alacsony költségű és fenntartható lehessen. Ehhez a meglévő hálózatok korszerűsítése mellett ki kell építeni a keresleti és a kínálat oldal rugalmasságát is biztosító integrált infrastruktúrát; ez alapvető feltétele annak, hogy új technológiák, új szereplők és komplementer szolgáltatók jelenjenek meg a piacon. A következő elemzés áttekinti a piaci integráció eredményeit, a liberalizációt még hátráltató korlátokat és a lehetséges kezelési módokat. A változásokat kiváltó okok ismertetése mellett kísérletet tesz az európai energiaszektorban végbemenő jelentős átalakulások és a legfontosabb feladatok bemutatására is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q40, Q41, Q49

  • Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?
    69-94
    Megtekintések száma:
    118

    Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
    a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
    egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

  • A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában
    54-68
    Megtekintések száma:
    102

    Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.