Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU: (Losoncz Miklós: Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri Mester, Tatabánya, 2011, 239 oldal)
    99-104.
    Megtekintések száma:
    218

    Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.

  • Fájdalmas szakítás – az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások és lehetséges következményeik: Losoncz Miklós: Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, 2017, 276 oldal.
    69-78
    Megtekintések száma:
    206

    Az Egyesült Királyságban 2017. június 23-án megtörtént az, amire az Európai Unió hatvan éves történetében tagállamok szintjén még nem volt példa. Egy ország
    állampolgárai népszavazáson úgy döntöttek, el kívánják hagyni az integrációt. Természetesen az EU-ból való kilépésre az első precedenst 1985. február 1-én
    a Dániához tartozó Grönland kilépése szolgáltatta, ám az Egyesült Királyság lesz az első tagállam, amely elhagyja az integrációt.

  • A területfejlesztés geopolitikai-geoökonómiai jelentősége
    3-13
    Megtekintések száma:
    161

    A területfejlesztés mint tevékenység a történelem folyamán összekapcsolódott az állammal, és az folyamatosan jelen van a gazdaság és a társadalom életében. Egy ország gazdasági teljesítménye, gazdasági stabilitása determinálja annak geopolitikai szerepét és jelentőségét. A 21. század első évtizedében az államok közötti konfliktusok rendezésére alkalmazható eszközök átalakultak, az egyes országok gazdasága lett az a fegyvertár, mely segítségével az államok az új típusú, hagyományos erőszaktól mentes háborúikat, azaz a „gazdasági háborúkat” vívhatják. Ennek következtében a területfejlesztés eszközrendszerével is kibővült a fegyvertár, így e tevékenységnek kétségkívül van geopolitikai és geoökonómiai vonatkozása is. A tanulmány ezeket a területfejlesztés, a geopolitika és a geoökonómia közötti összefüggéseket igyekszik vizsgálni.

    JEL kódok: F59, O29