Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Fiatalok fizikai aktivitásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata
    121-130
    Megtekintések száma:
    210

    A nem megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás következtében egyre több fiatal szenved krónikus betegségben. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérje egy hazai (Tiszafüred) és egy határon túli (Nagyvárad) intézmény 5., 7. és 9. osztályos tanulóinak egészségmagatartását, fizikai aktivitását. A vizsgálatban összesen 206 fő vett részt, a kérdőív szociodemográfiai adatokra, valamint fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket tett fel. A folytonos változók átlagos pontszámai közötti eltéréseket Mann–Whitney tesztekkel, a kategorikus változók gyakoriságbeli eltéréseit pedig Fisher-féle egzakt próbák segítségével értékeltük. Míg a tiszafüredi gimnázium tanulóinak 88%-a gondolja úgy, hogy elegendő testmozgást végez, ez az arány a nagyváradi gimnázium tanulóinak esetében 81%..Az iskolán kívül végzett fizikai aktivitás gyakoriságában (p=0,304), valamint a testmozgásról alkotott vélemény tekintetében (p=0,267) a két intézmény között nincs szignifikáns különbség. Az eredményeink alapján elmondható, hogy mindkét intézményben népszerű a fiatalok körében az iskolán kívül végzett testmozgás.

  • Kisgyermekes édesanyák sportolási szokásai
    88-98
    Megtekintések száma:
    432

    A rendszeres fizikai aktivitás minden életkorban hasznos. A szülés utáni időszakban is számos jótékony hatása figyelhető meg a testmozgásnak, hiszen csökkenti a szorongást, javítja a hangulatot, hozzájárul a testsúly optimalizálásához és a fittségi állapot javításához. Kutatásunk során kisgyermekes édesanyák sportolási szokásainak változását vizsgáltuk a szülést megelőző állapothoz viszonyítva, külön elemezve a gyermek hat hónapos koráig illetve három éves koráig tartó, otthon töltött időintervallumot és a munkába visszatérés időszakát. A válaszadók egyharmada a szülést megelőzően sem sportolt, a kisgyermekkel otthon lévők további harmadának nincs rá ideje. A dolgozni visszatérő édesanyák 17,1% sportol legalább hetente egy alkalommal. Az anyasággal járó feladatok mellett a nők jelentős hányadának nem jut ideje saját magára. További kutatások lennének szükségesek a megoldási lehetőségek feltárására.

  • A külföldi munkavállalás hatása a sportolási szokásokra
    76-87
    Megtekintések száma:
    123

    Korábbi, külföldi munkavállalást vizsgáló kutatások rámutattak arra, hogy a célország nemcsak előnyöket kínál, hanem kockázatokat is jelenthet az emberek számára, melyek veszélyeztethetik az érintett személy egészségét. Felvetődik a kérdés, hogy fontos lenne annak ismerete, hogy a külföldi munkavállalók egészségmegőrzésében milyen szerepet játszik a rendszeres testmozgás, illetve a megfigyelt, gyakran előforduló betegségek korreláltathatóak-e a rendszeres testmozgás esetleges hiányával. Kutatásunk során, külföldön – Németországban – dolgozó magyarokat kérdeztünk sportolási szokásaikról. A válaszadó 60 fő – a korábbi tanulmányok adataira alapozott várakozással szemben – magasabb arányú rendszeres fizikai aktivitásról számolt be külföldön tartózkodása alatt, mint azt megelőzően. Ebben számos tényező együttes hatása befolyásolhatja az érintetteket, de leginkább a társadalmi és az épített környezet. Ez alátámasztja az egészségtudatos életmód társadalmi szintű fejlesztésének szükségességét Magyarországon.

  • A testnevelés infrastrukturális háttérfeltételeinek vizsgálata a szakiskolák körében
    65-75
    Megtekintések száma:
    210

    A fizikai aktivitás minden életkorban fontos, különösen az a serdülőkorúak esetében, mivel ebben az életkorban alapozódnak meg a felnőttkori szokások. A mindennapos testnevelés közoktatásban történő bevezetésével hazánkban nagy előrelépés történt a fiatal generációk rendszeres fizikai aktivitásának megvalósítása terén. Ennek kivitelezéséhez azonban infrastrukturális feltételek is szükségesek. Jelen kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai szakiskolák tornatermi ellátottsága hogyan alakul. Magyarország megyéiben és Budapesten összesen 84 szakiskolát kerestünk meg. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tornatermek száma jelenleg nem elegendő a színvonalas testnevelés órák megvalósításához.

  • Az extrém fizikai aktivitás élettani és immunológiai hatásai
    126-138
    Megtekintések száma:
    323

    Számos kutatás bizonyította, hogy a hosszútávfutást sajnos számos átmeneti, kedvezőtlen hatás is kíséri, melyek közül a legfontosabbak a vesét, a mozgásszerveket, valamint a szív- és érrendszert, illetve a gasztrointesztinális traktust érintő, káros hatások voltak. Orvosi szempontból lényeges lenne ezeknek a kedvezőtlen hatásoknak a megelőzése, enyhítése, illetve modulálása. A testedzés okozta károsodások élettani és immunológiai hátterének pontosabb megértése érdekében 8 egészséges, edzett, önkéntes férfi alanyon végeztek egy tanulmányt, melyben egy 2 órás protokollt követtek. Ez a protokoll 1 óra intenzív kerékpározást, valamint 1 óra intenzív futást foglalt magába, folyamatos orvosi ellenőrzés mellett, kontrollált körülmények között. A vizsgálatok a futók klinikai kémiai paraméterei változásának, illetve a neutrofil granulocitákban lezajló globális génexpresszió változásoknak a leírására összpontosulnak. Ezeket a vizsgálatokat közvetlenül a fizikai terhelés előtt („baseline”), illetve 3, 48 és 96 órával utána végezték. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy az intenzív sport számos paraméter változását eredményezi, melyek egy része néhány órán belül visszaáll az eredeti alapértékre, számos paraméter viszont csak több nap elteltével áll helyre. A kutatások egyik jövőbeni célja a kedvezőtlen élettani hatások megelőzésére, illetve enyhítésére szolgáló táplálékkiegészítők kifejlesztése.

  • Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés
    92-102
    Megtekintések száma:
    259

    Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.

  • Egészségügyi dolgozók sportolási szokásai az Észak-alföldi régióban
    55-64
    Megtekintések száma:
    238

    Az egészségügyi intézményekben dolgozók egészsége több szempontból is kockázatnak van kitéve. Ezen káros hatások ellensúlyozásában a rendszeres fizikai aktivitás is szerepet játszhat. Kutatásunk során Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató intézményében vizsgáltuk a munkavállalók sportolási szokásait. A felmérést önkéntes és anonim módon, kérdőíves módszerrel végeztük. A 987 válaszadónak 45,1%-a sportol rendszeresen, legalább heti két alkalommal. Vizsgáltuk a különböző munkaköri csoportok – orvos, szakdolgozó, egyéb munkakörben foglalkoztatott –, valamint a nemek közötti különbségeket is.
    Az eredmények alapján megállapítható, hogy a régióban továbbra is fejleszteni szükséges az egészségtudatosságot, amelynek különösen fontos eleme lehet a munkáltató egészségügyi intézmény szervezett formában megvalósított egészségfejlesztő tevékenysége.