Keresés

Keresési eredmények

• A nyíregyházi Huszár- és Keleti lakótelepi vizsgálatok – a kutatás módszertana és a minta néhány alapvető jellemzője

  8-18

  Takács Péter

  Huszti Éva

  Megtekintések száma:

  275

  A tanulmány a Nyíregyházán végzett lakótelepi kutatások módszertani leírását tartalmazza. A két vizsgálati helyszín, a Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep földrajzi elhelyezkedésének, sajátosságainak bemutatását a kutatás során alkalmazott kérdőív főbb blokkjainak ismertetése követi. A vizsgálati mintát a területi megoszlás, majd a főbb szociodemográfiai mutatók mentén írjuk le. A két helyszínen összesen 271 háztartás megkérdezésére került sor kérdezőbiztosok segítségével. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, az átlagéletkor 43,5 év volt és kiemelhető az általános iskolai végzettség nagy aránya. A válaszadók legnagyobb része a kérdezés idején élettársi kapcsolatban élő hajadon vagy nőtlen volt. Kutatói becslés szerint az adatfelvétel a nyíregyházi Huszártelep lakosságának 25-35%-át fedte le. A két településrész között nem jelezhető statisztikai különbség a nem, a kor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a gazdasági aktivitás mutatóinak tekintetében.

• Városi térhasználat a miskolci Vörösmarty lakótelepen és az egykoron a helyén állott Gordon városrészben

  219-249

  Bereczki Zoltán

  Megtekintések száma:

  57

  A XX. század második felében világszerte számos nagyvárosban tűntek el organikus, sűrű beépítésű, egészségtelennek és szociálisan problémásnak titulált városrészek, hogy modern vasbeton lakótelepeknek adják át helyüket. Több évtized távlatából visszatekintve nehéz objektíven megállapítani, hogy a városzövetnek ezek a drasztikus átalakításai meghozták-e az építésük idején remélt pozitív változásokat. A cikk a space syntax kvantitatív módszereit helyszíni megfigyelésekkel és a korabeli sajtó híradásainak elemzésével egy miskolci példán vizsgálja a kérdést.

• Lakáshelyzet egy szegregátumban

  76-89

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  123

  A tanulmány a szegregátum lakosainak életminőségét a lakhatás feltételein keresztül elemzi. A lakóterületen több változás történt az elmúlt két évben, azonban a lakótelep szegregációs jellege nem változott. A telep lakosainak mobilitása mutatkozik meg a telepre beköltözők és onnan kiköltözők tekintetében. A lakosság egyharmada a lebontásra került telepről költözött be a vizsgált szegregátumba az elmúlt két évben. A telep lakóépületeinek külső és belső felújításával a lakások megújultak, és a lakosok komfortos lakások bérlőkéiként élnek a telepen. A szegénység azonban továbbra is jellemző a telepen. A telep lakosai elsősorban kis alapterületű és zsúfolt lakásokban laknak, ahol a gyerekek rendszerint egy szobán osztoznak a felnőttekkel. A lakásfenntartás költségeinek növekedése komoly fizetési problémát jelent a telepen. Bár a lakások állapota a felújításokkal javult, azonban a zsúfoltság és a lakhatás kiadásainak növekedése nem hozott magával életszínvonal növekedést a lakhatást tekintve a telepen.

• Lakhatási helyzetkép a telepeken

  19-31

  Szoboszlai Katalin

  Megtekintések száma:

  314

  A roma lakótelepek életminőségét vizsgáló kutatásban a lakhatási helyzet értékelésére vállalkozom a rendelkezésre álló adatok alapján ebben az írásban. A Huszár telep és a Keleti lakótelep elkülönülten, a város két, egymástól távol levő részén található, mégis sok tekintetben hasonlóságot mutat a lakásállományt, a lakások állapotát, a lakókörnyezetet és a lakosok lakhatási minőségét tekintve. A lakhatási szegénység tapintható a vizsgált roma telepeken, amit a lakóépületek és lakások karbantartásának több évtizedes hiánya, a lakókörnyezet ártalmai és a nehezen megfizethető lakhatási költségek jellemeznek. A tanulmányban kitérek mindezek részletes ismertetésére és az adatok mögötti háttér megértésére.

• Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében

  32-44

  R. Fedor Anita

  Balla Petra

  Megtekintések száma:

  309

  Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.

• A Huszár- és Keleti lakótelepeken élők egészségi állapota Nyíregyházán – életminőségre gyakorolt hatások

  70-83

  Jávorné Erdei Renáta

  Takács Péter

  Megtekintések száma:

  279

  Korábbi felmérések alapján elmondható, hogy Magyarországon a telepszerű körülmények között élő roma lakosok általában rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint a többségi társadalom, és kevésbé érzik azt, hogy tehetnek egészségi állapotuk javításáért. A nyíregyházi roma lakótelepeken végzett kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző kutatás egyik fő célja feltárni az itt élők szubjektív egészségi állapotát, egészségmagatartását. Tanulmányunkban bemutatjuk a keleti és huszár lakótelep lakosságának egészségi állapotát, melyet összevetünk a nyíregyházi általános populáció jellemzőivel. A vizsgált mintába bekerültek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társdalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen, továbbá kiemelt jelentőségű speciális, célzott egészségfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása.