Keresés

A szervezeti kultúra és vezetői stílus szervezeti teljesítmény indikátoraira gyakorolt hatása
39-54

A tanulmány célja megvizsgálni a szervezeti kultúra és vezetés kapcsolatát, valamint ezek szervezeti teljesítményre - szervezet iránti elkötelezettség, munkával való elégedettség - gyakorolt hatását. Továbbá a korábbi szervezeti kultúra és vezetés szakirodalma alapján tisztázni a változók közötti kapcsolatot és ezek teljesítmény mutatókra gyakorolt hatását. Feltételezhető, hogy egy jobb szervezeti kultúra a megfelelő vezetői stílussal társulva magasabb szintű elégedettséghez és erősebb elkötelezettséghez vezet. Ennek megfelelően, amennyiben a szervezet erős szervezeti kultúrával és alkalmas vezetéssel bír, amely képes megtartani a szervezet integrációját, annak az az eredménye,, hogy erősödik a szervezet iránti elkötelezettség és munkával való elégedettség, és a jelentősen nő a teljesítmény.

203
348
Azonosságok és különbségek – Munkaattitűdök és a munkával való elégedettség jellemzői 2005-2018 között
233-257

Tanulmányunkban a munkához kapcsolódó attitűdök hazai vonatkozásainak bemutatását vállaljuk, az ezredfordulót követő időszakra koncentrálva. Elemző munkánkban azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a munkával való elégedettség, a munkavégzéshez kapcsolódó attitűdök, valamint a munkát kísérő stresszhelyzet jellemzőit két országos és egy megyeszékhelybeli adatbázison. Írásunkban a három adatbázis leíróelemzésén túl arra fókuszálunk, hogy feltárjuk az esetleges időben és térben bekövetkező változásokat, különbségeket. Írásunk első részében a munkához, a munkával való elégedettséghez kapcsolódó elméleti kereteket, korábbi vizsgálati eredményeket mutatjuk be, majd ezt követően a hazai munkaelégedettségben bekövetkezett változásokra, illetve a hazai átlag populáció és egy speciális, a helyi társadalomnak a munkához viszonyuló attitűdjének eltéréseire, esetleges hasonlóságaira koncentrálunk. Eredményeink szerint a két országos adatfelvétel válaszadóinak munkaelégedettsége közel azonos mintázatot mutat, míg a helyi társadalom véleménye ettől eltérő és kedvezőtlenebb képet fest. A fentiek mellett a munkával való elégedettséget a Herzberg-féle kéttényezős modellre alapozva megállapíthattuk, hogy a munka biztonsága minden válaszadói csoport számára egyaránt fontos. A 2005-ös és 2015-ös országos és a 2018-as helyi válaszadók véleménye több ponton megegyezett, de voltak eltérések is, például a motivációs tényezők, a munkavégzés körülményei, stb. között. Összességében megállapítható, hogy a különbségek és a hasonlóságok egyaránt jellemzik a három vizsgálati év válaszadóinak munkaelégedettségét, munkaattitűdjét, munkavégzéshez kapcsolódó stresszhelyzetét. A divergencia és konvergencia kérdését nemcsak a regionális jellemzők, de a társadalmi és gazdasági folyamatok és az azokra adott társadalmi és egyéni reakciók is alakítják.

69
123