Tanulmányok

Társadalomra veszélyesség megjelenése, alakulása és fogadtatása a magyar büntetőtörvényekben

Megjelent:
August 26, 2022
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2022 Debreceni Jogi Műhely

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Szemán, Ádám. (2022). Társadalomra veszélyesség megjelenése, alakulása és fogadtatása a magyar büntetőtörvényekben. Debreceni Jogi Műhely, 19(1-2.), 105-120. https://doi.org/10.24169/DJM/2022/1-2/6
Absztrakt

Társadalomra veszélyesség a Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalmának talán a legtöbbet vitatott fogalmi eleme. A honi büntetőjogi felelősség megállapíthatósága körében kiemelkedő szerepet tölt be ezen fogalom. A 20. században a büntetőjog területén elismert jogtudósok között vita tárgyát képezte annak szükségszerűsége az éppen hatályos Büntető Törvénykönyvünkben.

A rendszerváltást megelőző korszak szocialista büntetőjogában a társadalomra veszélyesség fogalma a büntetőjog “osztálytartalmának” kifejezésére szolgált. E fogalom a 90-es éveket követően – a büntetőjog tudományában, a jogalkotás és a jogalkalmazás területén egyaránt – megtisztult a szovjet jogból átvett, pártállami politika célokat szolgáló tartalmi elemektől. Manapság már olyannyira nincs ideológiai, párt-politikai jelentéstartalma a társadalomra veszélyesség meghatározásának, hogy a büntető-jogtudományban jártás jogtudósok jelentős része, és az ítélkezési gyakorlat is - a német dogmatikából átvett - materiális jogellenesség fogalmi megfelelőjeként tartja számon. (Újvári, 2003)

Jelen írásomban a társadalomra veszélyesség fogalmának megjelenését és fogadtatását mutatom be a magyar büntető törvényekben és büntető-jogtudományban egyaránt, egészen az azt megelőző - formális jogellenességet alkalmazó - időszaktól a hatályos Büntető Törvénykönyvünkig.